Gyerekek!

Ezen a héten a következő kérdésekre várom a választ:

Melyek a legnagyobb élő hüllők?

Hol van a Föld legnagyobb sivatagja?

Milyen lény a kentaur?

Milyen gyorsan fut a gepárd?

Ki találta fel a távcsövet?

Mit eszik a kolibri?

Hol él az orangután?

Mindenkinek hasznos búvárkodást kívánok!

                       Erzsike néni

Gyerekek!

Itt vannak az újabb kérdések:

Gyerekek!

Itt vannak a szeptember 17-től kezdődő hét kérdései:

- Hol élnek a matyók?

- Mikor és hol épült az első világítótorony?

- Melyik hazánk legrégebbi nemzeti parkja?

- Melyik a leggyorsabb madár? Repülési sebessége?

- Mennyi ideig él a kék bálna?

- Mit mérnek a szeizmográffal?

- Hol élnek a kárókatonák?

Ha szeretnétek tudni a választ ezekre a kérdésekre, gyertek és kutassatok a könyvtárban!

Erzsike néni

Gyerekek!

Egy játékos információkereső versenyre hívlak benneteket!

A hét minden napjára kaptok egy-egy érdekes kérdést. A feladatotok az lesz, hogy megkeressétek a választ az iskolai könyvtárban található könyvekből. Nem elég megtalálni a választ, hanem azt is le kell írni, hogy melyik könyvben, hanyadik oldalon találtátok meg!
Az egy hétre szóló kérdéseket mindig előre megkapjátok hétfőn, így mindenki tetszés szerint keresgélhet szabadidejében.

A kérdéseket mindig megtaláljátok itt a könyvtárblogon, de kérhettek kinyomtatott példányt is a könyvtárban.

Az 1.heti kérdések a következők:

- Meddig él egy teknős?

- Melyik a Föld legkisebb országa? (Mekkora a területe?)

- Összesen hány csontból áll az emberi csontváz?

- Milyen meleg van a Nap felszínén?

- Hány néző szórakozhatott a római Colosseumban?

- Milyen élőlény repült elsőként a világűrbe?

- Vörös-e a Vörös - tenger? Mitől?

Ha szeretnétek tudni a választ ezekre a kérdésekre, akkor gyertek be a könyvtárba és kutassatok!

Természetesen a jutalom sem marad el. A legügyesebbek piros "A" betűt, illetve a verseny végén szaktanári dicséretet kapnak!

Várlak benneteket!

                        Erzsike néni

Elkezdődött a 2012/2013 tanév. Az iskolai könyvtár az új tanévben a következő időpontokban tart nyitva:

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba

Pünkösdvasárnap délután vagy hétfőn volt szokás a pünkösdi királynőjárás. Az ünnep előtt néhány nappal a lányok kiválasztottak maguk közül egy szép, kedves, 3-4 éves pici lányt. Ő lett a királynő. Házról házra vitték, és egy termékenységvarázsló mondóka kíséretében magasba emelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere.”

Köszöntsük most az ünnepet a következő verssel!

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékezünk. Köszöntsük most az ünnepet Dsida Jenő versével!

DSIDA JENŐ: NAGYCSÜTÖRTÖKÖN

A szél suhogva borzong

az olajfa lombokon.

A kanyargós úton,által az erdőn

tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,

véremet italul adtam,

könnyel mostam meg lábaitokat:

Mégis egyedül maradtam

Hajnal-derengés borzong

a sötét lombokon.

Júdás után, által az erdőn

sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!

Égignyúló kemény kereszten

holnap megölnek engem!

És ti alusztok, mélyen alusztok

Rudyard Kipling angol költő, novellista, regényíró, főként az Indiában lévő, angol katonákról szóló meséiről, verseiről, továbbá gyerekeknek szóló meséiről vált emlékezetessé, melyekért 1907-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.

1865. december 30-án Bombayben született, a Brit gyarmatú Indiában, majd 5 éves korában a szüleivel átköltöztek Angliába.

1878-ban felvételt nyert az United Services College nevű intézménybe, mely a brit hadsereg számára képezte ki a fiúkat. Az iskola először nehéznek bizonyult számára, de később barátokat szerzett, mely jó alapul szolgált több gyerektörténetéhez is.

Első szerelmét is itt ismerte meg, akiről első regénye az Elhalványult fény Maisie nevű szereplőjét mintázta. Sajnos a középiskola befejeztével nem jutott be az Oxfordi egyetemre, így édesapjánál kezdett el dolgozni Pakisztánban. Szerkesztő asszisztense lett egy kis helyi újságnak, a Polgári és Katonai Közlönynek.

Később visszahajózott Bombaybe, Indiába. Az ezt követő években hat novelláskötetet adott ki, melyek szerzői jogát később eladta, hogy a pénzből Londonba, a Brit Birodalom irodalmi fővárosába utazhasson.

1889-ben elhagyta Indiát, és először Amerikába utazott, ahol minden fontosabb nagyvárost meglátogatott. 1892-ben nősült meg, az akkor 29 éves Carrie Balestiert vette feleségül. Három gyermekük született, akik közül csak Elsie érte meg a felnőttkort.

Híres Zoltánok:

Kodály Zoltán (1882-1967): zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus, akinek Háry János című színpadi művéről bizonyára tanultatok. Népdalgyűjtő útjait 1905-ben kezdte. Innen ered barátsága Bartók Bélával, a nagy zeneszerzővel és zongoraművésszel. Kodály munkásságának köszönhető, hogy ma sok magyar népdalt ismerhetünk. Nemcsak gyűjtötte, hanem lejegyezte és rendszerezte is népdalainkat, s megszerkesztette a Magyar Népzene Tárát. Megújította a magyar kóruséneklést, új zenetanítási módszert dolgozott ki. A „Kodály-módszer” mára világhírű lett.        

Bay Zoltán (1900-1992): magyar fizikus. Budapesten a Tungsram-gyár kutató – fejlesztő laboratóriumának vezetője volt. Saját fejlesztésű radarjával jelzéseket küldött a Holdra, és felfogta azok visszhangját. Ő hozta létre az első magyarországi atomfizikai tanszéket is. 1948-tól az USA-ban élt. Az ő méter-meghatározását fogadta el hivatalos egységként a Nemzetközi Mértékügyi Hivatal.

Zelk Zoltán (1906-1981): költő, író. Fiatal korában a munkások életének megjavításáért küzdött, emiatt sok politikai zaklatásban volt része. A II. világháború idején elhurcolták, embertelenül dolgoztatták. 1956-ban a forradalom mellé állt, ezért börtönbe került. Nevét sokan ismerik, hiszen évtizedeken keresztül az ő meséin nőttek fel a gyerekek. Ki ne olvasta volna például a Három nyúl történetét vagy az Este jó című versét? 

195 évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János költő, a Kisfaludy Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitkára. Szülei: Arany György és Megyeri Sára földművesek voltak. Kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben. János tanulékonysága korán feltűnt: mire hatévesen Szalontán iskolába került, már nemcsak tökéletesen olvasott, hanem már ismert bibliai történeteket, énekeket és a könnyű irodalom termékeit is. Már iskolai évei alatt városszerte ismertté vált verseiről. 1847-ben vált ismert költővé, amikor a Kisfaludy Társaság pályázatára megírta Toldi című elbeszélő költeményét. A bírálók tizenöt aranyról húszra emelték a pályadíjat, annyira megnyerte tetszésüket a költemény. Az országos siker mellett ennek a művének köszönhette Petőfi Sándor barátságát is. A magyar irodalom legszebb költőbarátsága alakult ki közöttük.

Karinthy Frigyes 1887-ben született Budapesten. Apja tisztviselő volt. Még nem volt tizenhat éves, amikor egy folyóiratban regényét közölték. Érdeklődött a természettudományok iránt: matematikát, fizikát tanult. Később átiratkozott az orvosi egyetemre. Végül az írói pálya mellett döntött. Nagy termékenységgel írta novelláit, újságcikkeit. Műfordításban is jelentőset alkotott: ő ültette át magyarra többek között Milne Micimackóját. A háború alatt és után az emberiesség hangadója. Elítélte a nacionalizmust, a vérontást, a forradalom utáni véres megtorlásokat, a faji megkülönböztetést. Családi élete nem alakult szerencsésen. Kétszer nősült. A szellemi társat egyik házasságában sem találta meg igazán.

1936-ban agydaganatot állapítottak meg nála. Stockholmban operálta meg egy világhírű professzor. A műtétről még megírhatta Utazás a koponyám körül c. regényét, de 1938-ban elragadta a halál.

Könyvtárunkban az alábbi műveit találjátok meg:

-         Így írtok ti

-         Utazás a koponyám körül

-         Tanár úr kérem

-         Röhög az egész osztály

Híres Bálintok

Bakfark Bálint

1507-ben született Brassóban. Gyermekkorát Szapolyai János erdélyi udvarában, valamint Budán töltötte. Európa több jelentős országában is megfordult. 1549-66 között Lengyelországban élt, majd Bécsbe költözött. 1568-ban János Zsigmond erdélyi birtokot adományozott neki. 69 évesen családjával Padovába utazott, s ott 1576-ban a pestisjárvány áldozata lett. Ő volt az első Európát járó magyar zeneszerző, előadóművész, aki virtuóz lantjátékával ámulatba ejtette hallgatóit, és műveivel egyben életjelt is adott a török uralom alatt sínylődő Magyarországról. Lantfantáziáit ma is szívesen hallgatjuk.

Balassi Bálint 

A magyar reneszánsz legnagyobb költője 1554-ben született Zólyom várában (a mai Szlovákia területén) főúri családban. Tanítója Bornemisza Péter író, protestáns prédikátor volt. Nagy műveltséget szerzett, sok nyelven megtanult. Ő volt az első költőnk, aki magyar nyelven írta verseit. Költeményei a természet szépségéről, a hazaszeretetről és a szerelemről szólnak, de megszólaltatják vallásos hitét, Isten iránti rajongását és bűnbánatát is. Hosszú évekig élt a végvári katonák között, s velük együtt harcolt a hazáért. 1594-ben, negyven éves korában Esztergom ostrománál vesztette életét.

Török Bálint

Hadvezér, nagybirtokos főúr, dunántúli köznemesi család sarja. Szapolyai János erdélyi vajda szolgálatába állt, ahonnan Tomori Pál, kalocsai érsek, a déli végek főkapitánya vette magához. A mohácsi csatában II. Lajos király testőre volt. Szapolyai királlyá koronázása után kinevezte temesi ispánná, de rövidesen átállt Ferdinánd oldalára, aki ezt birtokadományokkal hálálta meg. Később igyekezett Ferdinándtól függetlenedni, és ismét átállt Szapolyai oldalára. Szapolyai halála után a csecsemő János Zsigmond keresztapjaként az ország egyik kormányzója lett. 1541-ben, amikor a törökök csellel elfoglalták Budát, Török Bálintot fogságba vetették, és magukkal vitték Konstantinápolyba, ahonnan soha nem tudott kiszabadulni. Életének ezt a részét bemutatja Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényében is.

1930. február 3-án született Csoóri Sándor magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus. Elemi iskoláit szülőfalujában, Zámolyon végezte. Majd Pápán érettségizett. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém Megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait betegsége miatt félbe kellett hagynia, tüdőszanatóriumba került.

1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. Több lap munkatársaként dolgozott: Irodalmi Újság,  Szabad Ifjúság munkatársa, Új Hang versrovatának szerkesztője. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben a Jövő Mérnöke című lap munkatársaként dolgozik. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.

Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért.

1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitel c. lap főszerkesztője.

Nagyon sok gyermekverset írt. Következő versét bizonyára sokan ismerik. Köszöntsük ezzel születésnapján!

Csoóri Sándor: Csodakutya

Ha hiszitek,

ha nem is,

volt egy kutyám

nekem is,

piros volt az orra,

lapulevél nagy füle

lelógott a porba.

Csoda egy kutya volt:

holdsugáron 

lovagolt,

s csillagfejű csikókat

terelt udvaromba.

Csodálkoztok?

Elhiszem.

Nem láthatta

senki sem.

Fénykép sincsen róla.

Én is csak egyszer láttam,

úgy álmodtam róla.

Padisák Mihály író, szerkesztő, rádiós újságíró 1930. június 13-án született Budapesten. Apja asztalossegéd, anyja varrónő volt. A betűvetést az erdőkertesi kis falusi iskolában tanulta. Egyetemi hallgatóként, majd külkereskedőként bejárta Európát. Hazatérve kezdett el írni. Majd a Magyar Rádiónál az Ifjúsági Osztály szerkesztőjeként dolgozott. Ő honosította meg a vetélkedős rádiójáték hazai műfaját. A magyar rádiózás egyik legnépszerűbb és leghosszabb ideig tartó műsora - Miska bácsi levelesládája – is a nevéhez fűződik.

Ifjúsági regényeinek visszatérő alakja Kanóc, akinek kalandjait több művében is megörökítette. Szépirodalmi munkái mellett megannyi játékkal kapcsolatos könyv összeállítójaként is számon tartják.

Könyvtárunkban a következő műveit találjátok meg:

-         Éljen a száműzetés!

-         Kanóc, az életművész

-         Mindenki játékoskönyve

-         Játsszunk együtt!

Az Antal a római Antonius vezetéknév rövidüléséből származik. Jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. Remete Szent Antalnak, a háziállatok és a szegények védőszentjének a napja.

Néhány híres Antal:

Budai Nagy Antal (? – 1437. december 10-14 között Kolozsvár) erdélyi kisnemes, parasztvezér. Családja valószínűleg a Kolozsvár melletti Buda hegységről kapta a nevét. Az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére. Kolozsvárnál, az év végén az erdélyi nemesi seregek ellen vívott harcokban veszthette életét.

Reguly Antal (1819-1858) nyelvész. Finnugor nyelvrokonaink egyik legjelentősebb kutatója. Az Oroszország európai térségében élő vogul és osztyák népek népszokásait, hagyományait, dalait gyűjtötte. Bejárta az Észak-Ural hegységet, és elkészítette annak több mint 500 helyet megjelölő térképét is.

Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész. Nagy tudású, művelt ember volt: magyar - angol – német szakos diplomát szerzett a budapesti egyetemen, majd Párizsban, Olaszországban és Londonban járt tanulmányúton. Megírta a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története című műveit, ami már életében országos hírnevet szerzett neki. Sajnos a II. világháború idején őt is elfogták, rabként kegyetlenül dolgoztatták. Élete derekán embertelen körülmények között halt meg.

A római egyház Epiphania Domini azaz Az Úr megjelenése elnevezésű ünnepe. (A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte.) A nyugati egyházakban e naphoz kötik a háromkirályok vagy keleti bölcsek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását a kis Jézusnál. Ezért január 6-át a Háromkirályok napjaként is emlegetik. A vízkereszt elnevezés pedig - a szintén e naphoz kötött - Krisztus megkeresztelkedésére utal. Ennek emlékére a nyugati egyházakban a templomokban vizet szentelnek, s e szentelményből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szentelt víz ugyanis sok mindenre használható az év folyamán. A vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelik. Ennek a szokásnak koleda, vagy koledálás a neve. Az ünnephez tartozott a Háromkirályok megjelenítése: a Háromkirály-járás is. Mint az év sok különleges, ünnepi alkalmához, ehhez a naphoz is kapcsolódott időjárásjóslás. Azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél. Hideg idő esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A jugoszláviai magyarok szerint, ha e napon esik az eső, akkor férges lesz a mák, ha hideg van, rossz termésre lehet számítani. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz. Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Jobb időt, mint tavaly volt,
Ez új esztendőben;
Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
Jó termést és jó vásárt
Ez új esztendőben;

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Zsíros esőt, kövér hót,
Ez új esztendőben;
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jó kedvet
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Drága jó bort, olcsó sót
Ez új esztendőben;
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben!

Bognár Stefánia: Gyújts karácsony-gyertyát!

Gyújts karácsony-gyertyát

Legbelül szívedben,

Fénye járjon most át,

Ne fázz a hidegben!

Legyen világosság

Földön és egekben!

Érintsen nyitottság

Tisztult lelkületben!

Gyújts karácsony-gyertyát!

S Betlehem-tüzedben

A szeretet megvált,

Ragyogsz fényesebben."

Eric Kästner német író, költő volt, a legtöbb helyen gyermek- és ifjúsági íróként ismerik. 1899. február 23-án született Drezdában. Egyszerű iparos családból származik. Tanítói pályára készült, majd germanisztikát, történelmet, filozófiát és színháztörténetet hallgatott. 1922-től a Neue Leipziger Zeitung c. lap szerkesztőjeként dolgozott. A II. világháború alatt a nácik többször is letartóztatták, de szabadulása után Németországban maradt.  1945 őszén megalapította a Der Pinguin c. ifjúsági lapot. Majd a Schaubude, vagyis a müncheni kabaré műsorát szerkesztette. 1927-ben jelent meg első műve, a Szív a tükörben c. verseskötet. 1928-tól kezdett gyermekregényeket írni. Gyermekeknek írt könyveivel nagy sikert aratott, amelyeket több nyelvre lefordítottak és megfilmesítettek. 1951-ben A két Lotti forgatókönyvével elnyerte a legjobb forgatókönyv díját, 1956-ban München város irodalmi díját és 1957-ben a Büchner-díjat, majd 1960-ban a Hans Christian Andersen-díj és 1968-ban a Lessing-gyűrű következett. 1974. július 29-én halt meg Münchenben.

Könyvtárunkban a következő műveit találjátok meg:

- Emil és a detektívek

- Emil és a három iker

- A két Lotti

- Május 35

- A repülő osztály

- Az állatok konferenciája

- Mama nincs otthon

Amikor életbe léptették a Gergely-naptárt, Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig a leghosszabb éjszaka, s mint ilyet, gonoszjáró napként tartották számon.

Luca neve a Lux (fény, fényesség, világosság) szóból ered. A legenda szerint Lúcia az ókeresztény időkben élt, fiatal szűzlányként. Édesanyja egyszer nagyon megbetegedett, és együtt mentek segítséget kérni Szent Ágota sírjához. Lúcia ott elaludt, és álmot látott, minek hatására úgy határozott, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, de ennek ellenére sem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni lányát. Mivel Lúcia nem tágított, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén, de az állatok megtorpantak lekötözött teste előtt. Végül megégették, így vértanúvá vált. Egy másik hagyomány szerint saját maga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok, és a vakok védelmezője.

A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak, kinek külseje csúnya öregasszonyé vagy fehérleples alaké. Szerepe a büntetés és a rontás. Megbünteti azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett.

A legnevezetesebb népi szokás az un. Luca székének faragása. Ennek a szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, de csak karácsony estéjére volt szabad elkészülnie vele. (Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke.) Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait.

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj szél,
hulldogál a hó.
Nem bánja azt, útra kél
Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg,
Fújhat már a szél,
Nem fagy meg a jó öreg,
míg a földre ér.

Lent a földön dalba fog
száz és száz harang,
Jó hogy itt vagy Mikulás,
gilingi-galang.

Ablakba tett kiscipők,
várják már jöttödet,
Hoztál cukrot, mogyorót,
jóságos Öreg?!

-Hoztam bizony, hoztam én,
hisz itt az idő.
Nem marad ma üresen
egyetlen cipő.

Hajnalodik. Csillagok
szaladnak elé.
Amint ballag Mikulás
már hazafelé.

Az András a görög eredetű Andreiasz névből származik. Jelentése: férfi, férfias. Ezen a napon Szent Andrást ünnepeljük. András, Jézus tanítványainak egyike volt. Néró császár helytartója fogatta el, és egy X alakú keresztre kötöztette, hogy lassú halállal haljon meg. A vértanú a legenda szerint, két napi szenvedés után november 30-án halt meg. A kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét. Ezért még napjainkban is az ácsok az ilyen alakú keresztet András-keresztként emlegetik.

Az egyszerű emberek számára ehhez a naphoz is különféle hiedelmek, szokás kötődtek. "Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát iccakáján" – tartja a mondás. Az a lány, aki meg akarta látni, hogy ki lesz a jövendőbelije, András napján böjtölt. Este megsózott egy darab kenyeret, lefekvés előtt elimádkozott 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégyet. Utána beleharapott a kenyérbe, a megmaradt darabot pedig betette egy kis tükörrel együtt a vánkosa alá. Éjfélkor, ha belenézett a tükörbe, meglátta benne a vőlegényét. Sok lány háromszor megfordította a párnáját lefekvéskor a következő szavak kíséretében: "párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom!"

Megrugdosták az ólat, mert úgy tartották, hogy ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek majd csak férjhez.

Másik szokás, hogy gombócfőzéskor a gombócok közepébe egy kis papírosra fiú neveket írtak és gyúrták bele a gombócba. Amelyik gombóc először jött fel főzéskor a víz színére, az lesz a jövendőbeli férj neve.

Ólmot is öntöttek, s az ólom formájából megpróbáltak a leendő férj foglalkozására rájönni.

A zajos mulatság ebben az időszakban megszűnt, a muzsikaszó farsangig hallgatott. Ezért a régi mondás szerint: "András zárja a hegedűt". Ilyenkor már elkezdődtek a disznótorok is, a nép tréfásan így nevezte:"disznóölő Szent András".A régi falusi emberek életében a disznóölés és a disznótor nagy ünnep volt, mivel egész évben alig jutottak húshoz. Ilyentájt régen még a gyerekek sem mentek iskolába. A disznóvágások András naptól egészen farsang végéig eltartottak. Falukban járták a disznótoros házakat a kéregetők, a lesők, a kántálók. Erre a kisebb-nagyobb fiúk vállalkoztak.

Harcos Katalin: Advent előtt

Kiült a Hold a hegytetőre. Nézd!
Lábát lógázva a földre nevet,
zord fenyők csúcsain ringatózik
s közben dúdol adventi éneket.

Jeges szél borzol kusza bokrokat,
mélykék égen sok csillag hunyorog.
Már ők is ünnepre készülődnek,
akár a mennyben mind az angyalok.

A falut beburkoló sötétben
lámpák fényes gyöngyfűzére ragyog,
míg a dombtetőn a templomkertben
a tölgy imát mormolva ácsorog.

Hat előtt kondul a templomharang
misére szólító zengő hangja.
Lám, az úton nénikék sietnek,
s beülnek hűvös templompadokba.

Ave Maria - szól már az ének,
majd zsoltár szent sorai zengenek,
békét és nagy örömet ígérve
kitárt szívű, hívő embereknek.

Csak négy hét, s a szent éj elérkezik,
melyen a kisded a világra jött,
reményt hozva el az embereknek
jászolban, egyszerű barmok között.

A szeretet, hűség és a remény
ott született, azon az éjszakán,
sötét betlehemi barlang mélyén,
a világ új kort hozó hajnalán.

Várjuk tiszta szívvel az ünnepet,
hogy amikor a szentséges éjben
a kékszemű gyermek felénk nevet
köszöntsük őt méltón, és szerényen!

Közel 130 évvel ezelőtt 1883. november 26-án Szekszárdon született Babits Mihály, a Nyugat első nemzedékének egyik legnagyobb költője. Édesapja törvényszéki bíró. Édesanyja: Kelemen Auróra verseket, irodalmat szerető, művelt asszony. Babits latin-magyar szakon szerzett diplomát. Majd Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden, Fogarason, ismét Újpesten dolgozott gimnáziumi tanárként. 1909-ben megjelenő első verseskötetével (Levelek Iris koszorújából) az új magyar költészet megteremtője lett. Verseiben nemegyszer fontosabb a forma, mint a tartalom. A sokáig eldugott vidékeken tanárkodó költő a formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, de a szép formákban ki is fejezte a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő pesszimizmust. Az első világháború kitörése a politika felé mozdította költészetét, megszólalt a harcos pacifista, az indulatos antimilitarista hang. A békevágy klasszikus költeményeit írta a háború alatt. 1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával, aki a Török Sophie néven író költőnő volt. A Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság is tagjává választotta. 1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Munkatársa volt a Benedek Marcell főszerkesztésében megjelent Irodalmi Lexikonnak is. S közben a Nyugatnak is ő lett a főszerkesztője. Élete végén megírta élete egyik legfőbb művét, a Jónás könyvét. A Bibliából vett, groteszken tragikomikus költemény a prófétáról szól, aki el akar futni hivatása elől, de nem lehet. Belátja tévedését, mégis elmegy prófétának, majd rémülten látja, hogy nem úgy következnek az események, mint ahogy prófétálta. Megérti azonban, hogy élete árán is az igazságot, az emberségességet kell szolgálnia.

Nem sokkal később, ötvennyolc éves korában halt meg gégerákban.