Katalin a német Katharina név magyar rövidülése és módosulata. A név eredeti jelentése: korona.Ez a nap alexandriai Szent Katalin ünnepe, aki 310 körül halt vértanúhalált. Kora kifejezetten tájékozott, bölcs lányának tartották, aki halála után védőszentje lett többek között a filozófusoknak, a tanulóknak, az ügyvédeknek, könyvtárosoknak, a fiatal nőknek és a gyermekeket gondozó dajkáknak egyaránt. Több hagyomány, mondás, jóslás is fűződik ehhez a naphoz. Szokás volt Katalin-napján valamely gyümölcsfa ágát vízbe tenni - ez volt a Katalin-gally -, ha ez karácsonyig kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a következő évben férjhez mehet. Sóvidéken a lányok Katalin-napi szokása az orgonaág virágoztatása volt. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak és mindegyiknek legénynevet adtak. Úgy tartották, amelyik ág kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije. Régen Katalin nap után sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem rendeztek, mivel közelgett az adventi időszak.

Katalin napja időjósló nap is: „Ha Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog.” Ennek a fordítottja is érvényes, ami azt jelenti, hogy a Katalin-napi fagy esős karácsonyt hoz, a Katalin-napi eső pedig szép, fagyos ünnepet. „Ha Katalin szépen fénylik, a Karácsony vízben úszik.” Ezt bizonyítja a közmondás is: „Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.”

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát. Ez természetesen helyenként változó, némely területen ezt Erzsébet- vagy Márton-naphoz kötik.

Az Erzsébet a héber Eliséba név nyugati nyelvekbeli Elisabeth alakjából származik. Jelentése: Isten az én esküvésem. A római katolikus egyház egyik ismert védőszentje volt Szent Erzsébet.  II. András magyar király lánya 1207-ben született. Anyja merániai Gertrúd volt. Erzsébet korán megkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Gyakran ábrázolják még korsóval is, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.

Márton a latin Martinus név rövidüléséből alakult ki. Jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. Ehhez a naphoz sok népszokás fűződik. Szent Márton Saváriában (ma Szombathely) született. A középkorban a céhmesterek ezen a napon nagy vacsorát adtak a mesterlegények és a szakmájukat tanuló tanoncok tiszteletére. Ez a nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző  utolsó nap, amikor a jóízű, gazdag falatozás, a vigasság megengedett. Vígan ettek-ittak, hogy sikeres legyen a következő év is. A főétel a libapecsenye volt. A Márton-napi liba húsáról azt tartották, és egyes helyeken tartják manapság is, hogy aki eszik belőle, az egész évben nem fog éhezni. Tipikus Márton-napi ételek tehát a libafogások, a libaleves, a sült libacomb párolt káposztával, a libamáj, ludaskása, vagy a libatepertő. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú volt, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”E napon kóstolták meg a borvidékeken az újbort, bírálva annak ízét, zamatát. Innen ered a szólás: „Márton a bor bírája”.

November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek - latinul: Festum omnium sanctorum - a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk.

A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg.

Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. Később III. Gergely pápa (731-745), a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanú, hanem "a földkerekségen elhalt minden tökéletes, igaz ember" tiszteletére szentelte. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett.

Az ünnep fél évszázad után 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon.
Általános szokás, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik, és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást, és ekkor újították meg az egész tanácsot. A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt annak vigíliája lett.

Deák Ferenc, akit a haza bölcseként ismerünk, 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Szülei korai halála miatt anyai nagybátyja nevelte és taníttatta. Nagykanizsán és Pápán végezte középiskolai tanulmányait, majd Győrbe jelentkezett a jogi karra. Később Pesten helyezkedett el ügyvédként, majd Zala megyében egyszerre három tisztséget is betöltött: tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispán volt. 1833-ban országgyűlési képviselővé választották meg. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia, 1845-ben a Védegylet tagja lett. Politikai nézeteit tekintve Kossuth és Széchenyi között állt. Az 1848-as forradalom idején ismét országgyűlési követ lett. Április 11. és szeptember 11. között az ország igazságügyi minisztere volt. 1851-ben Schmerling osztrák igazságügyi miniszter megkérte, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de Deák ezt nem vállalta el. Az 1860-as években megszervezte a Felirati Pártot, amelynek vezetője lett. A párt onnan kapta a nevét, hogy egy felirati javaslatot készítettek a királynő számára, amelyben kérték a 48-as reformok visszaállítását. 1865-ben a Pesti Naplóban megjelent híres Húsvéti Cikke, amelyben az osztrák-magyar kiegyezést sürgette. 1865-ben a pártja nyerte a választásokat, ami után Andrássy Gyula kinevezte miniszterelnöknek. 1867-ben megtörtént a nagy történelmi pillanat. Létrejött a kiegyezés. Deák e történelmi pillanat után visszavonult a politikától. 1876-ban helyezték örök nyugalomra a budapesti Kerepesi temetőben.

Bodó Béla Budapesten született 1903. júl. 15-én. Újságíróként és íróként tevékenykedett. Írói álneve Frank L. Packard volt. Pályáját a Pesti Napló c. lapnál kezdte. Majd 1945–1948 között a Szabad Népnél dolgozott. Később a Dolgozók Világlapját és a Magyar Napot szerkesztette. 1950–1953 között a Népszava nyomdai szerkesztője volt. 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, majd 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlapot szerkesztette. A gyermekek körében nagy sikert aratott a Brumi sorozat könyveivel. 1970-ben halt meg Budapesten.

Könyvtárunkban a következő könyveit találjátok meg:

-         Brumi mint detektív

-         Brumi a Balatonon

-         Brumi Mackóvárosban

-         Brumi az iskolában

-         Brumi újabb kalandjai

Október 1.- Hedvig napja

A német Hedwig névből származik. Az összetett név mindkét elemének jelentése: harc. A néphagyomány szerint ez a nap a marhabehajtás, vagyis az istállózás kezdete volt. Az állatok ettől az időtől fogva tavaszig istállóban teleltek, mert kint hűvösebbre fordult az idő. A legelőkön már nem volt számukra elegendő takarmány, élelem.

Október 15. – Teréz napja

A Teréz görög eredetű név, mely Spanyolországban vált először népszerűvé. A Habsburg – házban is a spanyol kapcsolatok tették kedveltté. Eredete vitás. Származtatásai a következők:

1. A görög therosz szóból, jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret.

2. A görög therizein szóból, jelentése: aratni, szüretelni.

3. A görög théraein (vadászni) szóból, jelentése tehát: vadásznő.

4. Thera sziget nevéből . Thera, mai olasz nevén: Santorini kis sziget az Égei-tengerben. Jelentése tehát: Thera szigetéről származó nő

5. Therasia sziget nevéből, amely Kréta mellett található. (Mai neve is ugyanez.) Eszerint a név jelentése: Therasia szigetéről való nő.

Régen a nagy borvidékeken – így például a Dunántúlon, Baranyában, a Mátraalján, Egerben – gyakran szüretkezdő nap volt ez, ezért ezt a napot Teréz-szedésnek is nevezték.

Október 16. – Gál napja

Az ismeretlen jelentésű kelta-ír Gallo nevet a rómaiak Gallus formában vették át a „kakas” jelentésű gallus köznév hatására. Ebből lett a magyar Gálos, majd később rövidülve a Gál.

Ehhez a naphoz többféle hagyomány is fűződik. A halászok ekkor vetik ki utoljára hálójukat, utána tavaszig nem használják. Az erdős vidékeken – leginkább a Bakonyban – a gazdák ekkor hajtják ki a disznókat a tölgyesbe makkoltatásra. A tölgyfa termése ugyanis igen tápláló, kedvenc csemegéje a disznóknak.

Október 20. – Vendel napja

A német Wendel névből származik, ez pedig a Wendel-kezdetű nevek, főképpen a Wendelin becézése. Ez utóbbi jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

Szent Vendelt a pásztorok és a jószágtartók védőszentjének tartották. Sok falu határában még ma is láthatjátok az ő szobrát, amely báránykával, lábánál kutyával ábrázolja.

Október 21. – Orsolya napja

A latin Ursula magyaros olvasatából keletkezett. Fejlődési sora: Ursula, Orsola, Orsolya. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal. Újabban ezt a származtatást kétségbe vonják és egy ófelnémet név latinosított formájának vélik. Ez a név a Hors, Ors, mai német nyelvben: Ross, melynek jelentése: ló, paripa.

Egyes helyeken, pl. a Somló vidékén az Orsolya-napot tartják a szüretkezdés hagyományos idejének. A pásztorok szerint, ha e napon szép az idő, akkor karácsonyig az is marad.

Kedves Gyerekek!

Folytatódik A HÓNAP KÖNYVE olvasási verseny.

A következő könyvek közül minden hónapban válasszatok ki egy-egy regényt, olvassátok el és töltsétek ki a hozzá kapcsolódó feladatlapot!

Értékelés: Akik helyesen oldják meg a feladatlapot irodalomból 5-t kapnak, év végén pedig az első 3 helyezett oklevélben és könyvjutalomban részesül.

A könyveket kikölcsönözhetitek: az iskolai könyvtárból.

A feladatlapot is ott kapjátok meg.

Határidő: Az olvasásra és a feladatlapok kitöltésére mindig 1 hónap áll a rendelkezésetekre.

Stevenson: A kincses sziget

D. Defoe: Robinson

Fehér Klára: A Földrengések szigete

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben

Janikovszky Éva: Aranyeső

E. Knight: Lassie hazatér

Köves József: A közös kutya

Molnár Ferenc: A rab ember fiai

Nagy Katalin: Intőkönyvem története

Padisák Mihály: Éljen a száműzetés!

Tatay Sándor: Kinizsi Pál 

Várok minden olvasni szerető tanulót! 

Tompáné Erzsike néni

Kedves Tanulók!

2011 októberétől az 5. és 6. osztályos tanulók számára könyvtár szakkör indul az iskolában. Várom azon gyermekek jelentkezését, akik szeretnek olvasni, könyvtárba járni, búvárkodni. A szakkör keretében megismerkedtek a könyvtár és a könyvek felépítésével, a kézikönyvek fajtáival, használatával, a könyvtári betűrenddel és szakrenddel. Képessé váltok az önálló információszerzésre és a különböző típusú könyvtárak használatára.

A legügyesebb tanulók indulhatnak a Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny megyei fordulóján, amelyet Békéscsabán szoktak megrendezni.

Akik szeretnének jelentkezni, keressenek meg az iskolai könyvtárban vagy írjanak a konyvtarblog@gmail.com e-mail címre!

Várlak benneteket!

            Tompáné Erzsike néni

Kedves Gyerekek!

A következő verssel köszöntelek benneteket az új tanévben:

Tobai Rózsa: Szeptember elseje

Immár eljött szeptember elseje,
S megkezdődött az iskola esztendeje.
Van diák, ki nagyon várta e napot,
De olyan is van, aki csak sóhajtott nagyot.

Kisdiáknak minden szép, mi újdonság,
Nagy diáknak ez már csak folyamatosság.
Amíg az elsős az a b c -t tanulja,
A felsős már az agyát is szétunja.

A diák munkája nyomán gyűlnek az ötösök,
S arcán ott látszanak az örömök.
Néha becsúszik rosszabb jegy is,
De ez így természetes végül is.

Szeretnélek tájékoztatni benneteket, hogy az iskolai könyvtár nyitva tartása megváltozott. Ezen túl a következő időpontokban jöhettek olvasni, információt keresni:

Hétfő: 8-10 óráig, 14-16 óráig

Kedd: 8-10 óráig, 14-16 óráig

Szerda: 9-11 óráig, 14-16 óráig

Csütörtök: 9-11 óráig, 14-16 óráig

Péntek: 8-10 óráig, 14-16 óráig

                                               Erzsike néni

Kedves Gyerekek!

7-8. osztályosoknak ajánlom a nyárra a következő olvasnivalókat:

·         Alexandre Dumas: Három testőr

·         Alexandre Dumas: Monte Christo grófja

·         Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai

·         Janikovszky Éva: Aranyeső

·         Jules Verne: Grant kapitány gyermekei

·         Jules Verne: Kétévi vakáció

·         Nagy Katalin: Intőkönyvem története

·         Padisák Mihály: Éljen a száműzetés!

·         Rideg Sándor: Indul a bakterház

·         Sharon Creech: Anya nélkül soha

·         Sohonyai Edit:

·         Szabó Magda: Abigél

·         Szabó Magda: Álarcosbál

·         Thury Zsuzsa: Tűzpiros üveggömb

·         Thury Zsuzsa: Angéla

·         Szántó György: Az alapiak kincse

·         Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója

·         Sue Townsend: Adrian Mole újabb kínszenvedései

·         Jacqueline Wilson: Szerelmes lányok

·         Jacqueline Wilson: Apja lánya

 Kellemes kikapcsolódást, jó pihenést kívánok nektek!

               Erzsike néni

KEDVES GYEREKEK!

Az 5-6. osztályosoknak ajánlom a nyárra a következő olvasnivalókat:

• Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
• Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec
• Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal
• Csukás István: Keménykalap és krumpliorr
• Daniel Defoe: Robinson Crusoe
• Darvasi László: Trapiti
• Fekete István: Tüskevár
• Fekete István: Bogáncs
• Jacqueline Wilson: Mi baj, lányok?
• Jonathan Swift: Gulliver utazásai
• Lois Sachar: Bradley, az osztály réme
• P. L. Travers: Csudálatos Mary
• R. L. Stevenson: A kincses sziget
• Rudyard Kipling: A Dzsungel könyve
• Fehér Klára: A Földrengések szigete
• Fehér Klára: Mi, szemüvegesek
• Eric Knight: Lassie hazatér
• Móra Ferenc: A rab ember fiai
• Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg
• Mark Twain: Koldus és királyfe
• Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai

 Kellemes időtöltést és jó pihenést kívánok!

                                  Tompáné Erzsike néni

Kedves Gyerekek!

Alsósoknak ajánlom a nyárra a következő olvasnivalókat:

·        Bodó Béla: Brumi mint detektív

·        Bodó Béla: Brumi a Balatonon

·        Bodó Béla: Brumi Mackóvárosban

·        Bodó Béla: Brumi az iskolában

·        Erich Kästner: A két Lotti

·        Erich Kästner: Emil és a detektívek

·        Erich Kästner: Emil és a három iker

·        Erich Kästner: Május 35

·        Erich Kästner: A repülő osztály

·        Fekete István: Vuk

·        Janikovszky Éva: A nagy zuhé

·        Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami

·        Lázár Ervin: Négyszögletű kerekerdő

·        Lázár Ervin: Hapci király

·        Lázár Ervin: Manógyár

·        Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

·        Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok

·        Nógrádi Gábor: Petepite

Kellemes időtöltést, jó szórakozást kívánok!

                                    Tompáné Erzsike néni

Kedves Gyerekek!

Szeretném megdicsérni a következő tanulókat, akik az áprilisi feladatlapot hibátlanul oldották meg:

- Farkas Dzsenifer 5.a

- Huszárik Kitti 5.a

- Bánfi Sándor 5.b

- Somogyi Norbert 5.b

- Kránitz Gréta 8.b

- Balogh Klaudia 8.b

Ebben a tanévben már nem lesz több feladatlap. Majd szeptembertől folytatódik a verseny. Köszönöm a munkátokat! Tompáné Erzsike néni

A Madarak és fák napja a természetvédelem ünnepe. 1902-ben az európai államok egyezményt kötöttek arról, hogyan védelmezhetik a mezőgazdaságban hasznos madarakat. Chernel István ornitológus már ebben az évben meg is szervezte Magyarországon az első Madarak és fák napját, de az ünnep hivatalos bevezetésére csak 1906-ban került sor. Apponyi Albert, az akkori vallás-és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint e napon az eperfákat vagy más gyümölcsfákat kell ültetni, és meg kell emlékezni a hasznos madarakról. Elrendelte, hogy valamennyi iskolában ünnepeljék meg a Madarak és fák napját.

Kezdeményezése széles mozgalommá bővült. Az Állatvédő Egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ – Hermann Ottó irányításával – jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. A második világháború után visszaesett az ünnep népszerűsége. Csupán 1994-ben vált ismét országos mozgalommá. 1996 óta május 10-én ünnepeljük a fákat és a madarakat.

Az Anyák napját Magyarországon minden év májusának első vasárnapján ünneplik. Az édesanyák megünneplésének hagyománya Amerikából ered. Nálunk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték.

A következő verssel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat.

Kovács Imre: Anyák napja

Minden évben eljön az ünnep, mely nincs dátumhoz kötve,
De talán a legfontosabb nap ez az egész életünkben,
Amikor köszönetet mondunk és hálát adunk az égnek,
Hogy van valaki, aki szeret, szeretett minket .
Ő a világon az egyetlen, aki tiszta szívből óvott,
Amikor minden simán ment, ő akkor is aggódott.
Ha betegek voltunk, vigyázott reánk,
Ha más elfordult tőlünk, ő akkor is mellettünk állt,
Aki az életét odaadná értünk,
Ő miattunk, mi érte élünk.
Legyen a legszentebb ünnep május első vasárnapja
És gondoljunk szeretettel az édesanyákra!  

Varga Katalin költő, író 1928. március 26-án született Budapesten. Közgazdásznak készült, ám magyar szakos tanári oklevelet szerzett 1957-ben. Kezdetben köztisztviselőként, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. Irodalmi pályáján költőként indult.  Első könyve verseskötet volt, A megszökött gyermekkor címmel jelent meg 1960-ban. Gyermekkönyvei a kisiskolások százezreinek kedves olvasmányai. Bonca-történeteiből a televízió sikeres filmet készített. Műveiben személyes élményeit örökíti meg. Meséinek, verseinek, ifjúsági regényeinek hangvétele közvetlen, humora eredeti. Gyermekhőseinek a legjellemzőbb tulajdonsága a mindenkire és a mindenre irányuló szeretet.

Irodalmi munkásságáért 1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki.

Könyvtárunkban az alábbi műveit találjátok meg:

-         Gőgös Gúnár Gedeon

-         Mosó Masa mosodája

-         Madzag és cimborái

A húsvét nem csupán egy kétnapos ünnep, hanem egész ünnepkört jelent. Vegyük most sorba ezeket a napokat!

Virágvasárnap

A húsvét előtti vasárnapot jelenti. Ennek hagyománya a zöldágjárás. Ilyenkor levágnak egy ágat valamelyik fáról vagy bokorról, s azt színes szalagokkal díszítik fel. A gyerekek ezzel járják az utcákat, később pedig a kapura kötik.

Nagycsütörtök

A katolikus vidékeken ekkor elnémulnak a harangok, helyettük kereplő szól, hiszen már ezen a napon kezdődik a Megváltó szenvedéstörténete. Azt mondják: a harangok Rómába mennek. Régen mindenhol eloltották ilyenkor a családi tűzhely tüzét, és csak nagyszombaton gyújtották meg újra.

Nagypéntek

Ezen a napon emlékezünk Jézus Krisztus keresztre feszítésére. Régen az emberek szigorú böjtöt tartottak, vagyis nem ettek semmit ezen a napon. Sok helyen még gyászruhát is öltöttek. A böjt ma inkább már csak annyiból áll, hogy nem esznek húst az emberek. Ezen a napon szokás eljátszani Jézus szenvedésének történetét. Ez a passiójáték.

Nagyszombat

Újra megszólalnak a harangok, s elkezdődik a készülődés az örömünnepre. Megsütik a koszorú alakú húsvéti kalácsot, mellyel Jézus töviskoszorújára emlékeznek. Ezen a napon főzik meg a húsvéti sonkát és tojást is.

Húsvétvasárnap

Krisztus feltámadásának napja. Újra zengenek a harangok, a falu népe körmeneten vesz részt. Katolikus szokás, hogy a húsvéti ételeket már hajnalban elviszik az asszonyok a templomba megszentelni.

A húsvét egyik jelképe a tojás, ami az újjászületésat jelenti. A csibe, a barkaág, a kisbárány, a nyuszi egyaránt a tavaszi vidámságot és az újjászületést jelképezi.

Húsvéthétfő

A locsolkodás napja. Régen a fiúk vízzel locsolták meg a lányokat, ami a megújulás és megtisztulás jelképe. Nagy szégyen volt, ha egy lány kimaradt a locsolásból. A lányok a legényeket süteménnyel, hímes tojással, itallal kínálták, virágot tűztek a gomblyukukba.

Fehérvasárnap

A húsvét utáni vasárnap neve. Ez régen a komatál küldésének ideje volt. A lányok fehér ruhába öltöztek. A legjobb barátnők sírig tartó barátságot kötöttek, s komatálat adtak egymásnak.

Kedves Gyerekek!

Szeretném megdicsérni a következő tanulókat, akik a márciusi feladatlapot hibátlanul oldották meg:

- Sós Vanessza 4.c

- Rakonczai Kíra 4.c

- Zubor Márk 4.c

- Tóth Boglárka 4.c

- Furda Szabina 5.a

- Huszárik Kitti 5.a

- Kiss Viktor 5.b

- Bánfi Sándor 5.b

- Tóth Alexandra 8.b

Az áprilisi feladatlapot itt találjátok.

Kitöltési határidő: 2011. április 29.

Mindenkinek további jó munkát kívánok! Tompáné Erzsike néni

feladatlap 5_-6_o_2011_ április(1).doc

feladatlap 2011. április 7_-8_o_.doc

Kedves Gyerekek!

Itt találjátok a Nagy versmondás utolsó kijelölt versét, melyet 2011. április 11-én délután 14 órakor mondunk el közösen az Eötvös téren a többi iskola diákjaival, tanáraival és minden érdeklődővel együtt.

József Attila: Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

Kormos István költő, író, műfordító, dramaturg, kiadó szerkesztő 1923-ban született Mosonszentmiklóson. Nevét bizonyára mindenki ismeri főként a Vackor-történetek írójaként. Eredetei neve Kops István volt. A Kormos családnevet 1944-ben vette fel. Szülei földműves-napszámosként dolgoztak. Az elemi népiskolát Győrben kezdte el. 1948-49-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt. Itt ismerte meg első feleségét: Pallos Klárát. 1950-ben megszületett Anna lányuk, de a férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. Második felesége Rab Zsuzsa költő és műfordító volt. Ez a házasság sem tartott sokáig. Kormos István egy ideig Párizsban élt, mivel kamaszkora óta vonzotta a francia költészet. 20 évesen kezdett verseket írni. Párizs felszabadító hatással volt a költőre. Itt teljesedett ki ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve. Életformája ekkoriban is zaklatott volt: nem volt rendes lakása, napirendje. Péter Mária művészettörténésszel kötött harmadik házassága hozott megnyugvást számára. Munkásságáért kétszer kapott József Attila-díjat, egyszer Radnóti-díjat. Versei a Népszabadságban és az Élet és Irodalomban jelentek meg. Kormos István 1977-ben halt meg Budapesten infarktusban. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Könyvtárunkban az alábbi műveit találjátok meg:

-         Mese a két kicsi ökröcskéről

-         A nyár gyerekei

-         Mese Vackorról , egy pisze kölyökmackóról

-         Vackor az első bében – Vackor világot lát

Az ENSZ 47. Közgyűlése az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 1994-óta emlékezünk meg e természeti kincsünkről, amely semmivel nem helyettesíthető. „Víz a városokért, városok a vízért” – az idei világnap jelmondata. Ezen a napon a világ minden táján különféle eseményekkel, rendezvényekkel igyekeznek felhívni a figyelmet a vizek védelmére. Víz nélkül az élet elképzelhetetlen, mégis, a vízhez való viszonyunkat sokszor a pazarlás jellemzi, holott egyértelmű, hogy a vízkészletek sérülékenyek és korántsem végtelenek. Noha a Föld felszínének több mint 70%-át víz borítja, ennek csupán 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. A világ számos pontján, több mint 1,2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez. 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély (miközben a fejlett világ pazarlóan bánik az ivóvízkészletekkel). Az Európai Unió a vizek védelmére hozta létre az ún. Víz Keretirányelv programot, melynek célja az, hogy biztosítsa a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, jó állapotuk megőrzését, ahol szükséges, helyreállítását.

Kedves Gyerekek!

Itt olvashatjátok a Nagy versmondás márciusra kijelölt versét.

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! �
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fekete István 1900. január 25-én a Somogy megyei Göllén született. A debreceni Gazdasági Akadémián tanult, végül Mosonmagyaróváron végzett. Bakócán lett gazdatiszt, majd feleségével Ajkára költözött egy holland származású földbirtokos birtokát igazgatta. Mellette jutott ideje az írásra is, vadászattal kapcsolatos cikkeit a Nimród c. lap közölte, novellái az Új időkben jelentek meg. A koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatát. 1940-ben a Kisfaludy Társaság tagjai sorába választotta, 1941-ben családjával Pestre költözött, és a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója lett. Ekkortól sorra jelentek meg regényei és novelláskötetei, de tanult szakmáját sem hanyagolta el: oktatófilmek forgatókönyveit írta a földművelés, az állattenyésztés, a gazdálkodás témakörében. 1957-től sorra arattak sikert máig népszerű ifjúsági regényei: Bogáncs, Tüskevár, Téli berek, Hu, Vuk, Kittenberger Kálmán élete. 1960-ban a Tüskevárért, József Attila-díjat kapott. 1970. június 23-án halt meg szívinfarktusban. Népszerűsége máig töretlen, a természettel együtt élő és érző, annak titkait jól ismerő ember volt, írásaival új műfajt teremtett, amellyel a civilizáció révén a természettől eltávolodott embert újra természetközelbe tudta hozni.

Könyvtárunkban a következő műveit találjátok meg:

- Lutra

- Csí és más elbeszélések

- Hú

-Vuk

- Kele

- Bogáncs

- A koppányi aga testamentuma

- Téli berek

- Tarka rét

- Tüskevár

- Zsellérek

- Végtelen út

- Erdei utakon

Kedves Gyerekek!

Itt láthatjátok az előző feladatlapot helyesen megoldók névsorát!

- Rakonczai Kira 4.c

- Megyesi András 4.c

- Zubor Márk 4.c

- Sós Vanessza 4.c

- Tóth Boglárka 4.c

- Szakálas Katalin 5.a

- Farkas Dzsenifer 5.a

- Somogyi Norbert 5.a

- Ács Richárd 5.a

- Huszárik Kitti 5.a

- Polónyi Cyntia 6.a

- Reményi Erzsébet 6.a

- Aradi Edina 8.b

- Kránitz Gréta 8.b

- Bíró Bernadett 8.b

- Kónya Kinga 8.b

- Palócz Hajnalka 8.b

- Szokolai Szabina 8.b

- Tóth Alexandra 8.b

Gratulálok nektek! További sok sikert kívánok a következő feladatlaphoz, melynek beküldési határideje: 2011. március 31.

Tompáné Erzsike néni

feladatlap 5_-6_o.doc

feladatlap 7_-8_o.doc