Deák Ferenc, akit a haza bölcseként ismerünk, 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Szülei korai halála miatt anyai nagybátyja nevelte és taníttatta. Nagykanizsán és Pápán végezte középiskolai tanulmányait, majd Győrbe jelentkezett a jogi karra. Később Pesten helyezkedett el ügyvédként, majd Zala megyében egyszerre három tisztséget is betöltött: tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispán volt. 1833-ban országgyűlési képviselővé választották meg. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia, 1845-ben a Védegylet tagja lett. Politikai nézeteit tekintve Kossuth és Széchenyi között állt. Az 1848-as forradalom idején ismét országgyűlési követ lett. Április 11. és szeptember 11. között az ország igazságügyi minisztere volt. 1851-ben Schmerling osztrák igazságügyi miniszter megkérte, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de Deák ezt nem vállalta el. Az 1860-as években megszervezte a Felirati Pártot, amelynek vezetője lett. A párt onnan kapta a nevét, hogy egy felirati javaslatot készítettek a királynő számára, amelyben kérték a 48-as reformok visszaállítását. 1865-ben a Pesti Naplóban megjelent híres Húsvéti Cikke, amelyben az osztrák-magyar kiegyezést sürgette. 1865-ben a pártja nyerte a választásokat, ami után Andrássy Gyula kinevezte miniszterelnöknek. 1867-ben megtörtént a nagy történelmi pillanat. Létrejött a kiegyezés. Deák e történelmi pillanat után visszavonult a politikától. 1876-ban helyezték örök nyugalomra a budapesti Kerepesi temetőben.