AZ ALFÖLD

Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.

Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.

Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.

Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.

A tanyáknál szellők lágy ölében
Ringatózik a kalászos búza,
S a smaragdnak eleven szinével
A környéket vígan koszorúzza.

Idejárnak szomszéd nádasokból
A vadlúdak esti szürkületben,
És ijedve kelnek légi útra,
Hogyha a nád a széltől meglebben.

A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Látogatják a szomjas betyárok,
Kecskemétre menvén a vásárra.

A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.

Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.

Messze, hol az ég a földet éri,
A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya.

Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sir is fölöttem.

Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1936. május 5-én született Budapesten. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán töltötte gyermekkorát.  A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett. Majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán tanult, újságíró szakon.

Több lapnál is dolgozott újságíróként: az Esti Pécsi Napló, a Dunántúli Napló, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Új Idők, a Magyar Fórum, a Magyar Napló,  a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa volt. Újságíróként igazi műfaja a riport. Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Művészeti Akadémiának.

Írásainak meghatározó élménye volt a gyermekkor: inspirációi java részét onnan merítette.

Jellemző műfaja az elbeszélés és a mese. Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólaltak meg, s ez a rajongásig népszerűvé tette. A Hétfejű Tündér című kötete két kiadónál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, s számos színpadi adaptációja is készült. Berzsián és Dideki című meseregényéért a nemzetközi zsűri Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai, valamint a Csillagmajor nyerte el ugyanezt. Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre három alkalommal is érdemesnek találták meséit: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig  A manógyár.

Lázár Ervin 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Könyvtárunkban az alábbi műveit találjátok meg:

- Bab Berci kalandjai

- Gyere haza, Mikkamakka!

- Hapci király

- Lovak, kutyák, madarak

- Magyar mondák

- A manógyár

- A Négyszögletű Kerek Erdő

Kedves Gyerekek!

Szeretném megdicsérni a következő tanulókat, akik az előző feladatlapot hibátlanul oldották meg:

Megyesi András 4.c

Tóth Boglárka 4.c

Zubor Márk 4.c

Sós Vanessza 4.c

Rakonczai Kíra 4.c

Farkas Dzsenifer 5.a

Szakálas Katalin 5.a

Kulima Szandra 7.b

Köszönöm a munkátokat!

Itt láthatjátok a következő feladatlapot, melynek határideje: 2011. február 15

Feladatlap 5.-6.o.

Feladatlap 7_-8.o.

Erzsike néni

Kedves Gyerekek!

Itt olvashatjátok a januárra kijelölt verset.

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger…

 Föltámadott a tenger,

A népek tengere,

Ijesztve eget - földet,

Szilaj hullámokat vet

Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?

Halljátok e zenét?

Akik még nem tudtátok,

Most megtanulhatjátok,

Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,

Hánykódnak a hajók,

  Sűlyednek a pokolra,

    Az árboc és vitorla

Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz

Tombold ki magadat,

Mutasd mélységes medred,

S dobáld a fellegekre

Bőszült tajtékodat

Jegyezd vele az égre

Örök tanúságúl:

Habár fölül a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!

Eredeti neve Papír Mária. Író, forgatókönyvíró, költő, színész volt. 1908. december 14-én született Budapesten, művészcsaládban. Kereskedelmi érettségit tett, majd művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgatott. Megismerkedett Szepes Béla képzőművésszel, akivel 1930. december 24-én össze is házasodtak, ezután vette fel a Szepes Mária nevet. 1931-ben férjével együtt Berlinbe utazott, s Hitler föllépéséig Gerling professzor mellett a pszichológiában, irodalomtörténetben, összehasonlító vallásfilozófiában merült el. 1933-ban visszatért Magyarországra. Irodalmi munkássága sokszínű: az alkímia történetét misztikus regénybe foglaló művel indul, majd gyermekregényekkel, mesékkel folytatódik. A 70-es évektől tudományos-fantasztikus regényekkel jelentkezik. A 80-as évek végétől a mágikus-misztikus tanok és a keleti vallások, filozófiák iránti érdeklődése nyilvánul meg könyveiben.

Szepes Mária 2007. szeptember 3-án halt meg Budapesten

Könyvtárunkban az alábbi műveit találjátok meg:

Rőzse néni kunyhója

Pöttyös Panni az óvodában

Pöttyös Panni naplója

Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója

Szia, világ!

Eleven képeskönyv

Csupaszín

Harkály anyó

Zsákbamacska

Pöttyös Panni az idővonaton

Furfangos szerszámok

Pöttyös Panni az iskolában

Pöttyös Panni kedvenc meséi

Itt olvashatjátok a decemberre kijelölt verset.

ARANY JÁNOS: TOLDI - Előhang

Mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon,

Messziről lobogva tenger pusztaságon:

Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem

Majd kilenc - tíz ember - öltő régiségben.

Rémlik, mintha látnám termetes növését,

Pusztító csatában szálfa - öklelését,

Hallanám dübörgő hangjait szavának,

Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,

Nem terem ma párja hetedhét országon;

Ha most feltámadna, s eljőne közétek,

Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.

Hárman sem birnátok súlyos buzogányát,

Parittyaköveit, öklelő kopjáját;

Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,

És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.

Szent Miklós a kis-ázsiai Myra városának püspöke volt. A legenda szerint a püspök három szegény lány ablakába pénzt és ajándékot tett, hogy tisztességgel férjhez mehessenek. Innen ered a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Miklós általában a névnapja előestéjén lepi meg a gyerekeket. Sok helyen még ma is szokás, hogy néhányan jelmezekbe öltöznek, s a Mikulás segítőiként járják a házakat. A Mikulás diót, almát, cukorkát, édességet, a krampusz pedig virgácsot osztogat. Újabban jött szokásba, hogy a gyerekek az ablakba teszik kitisztított cipőiket, a Mikulás pedig abba helyezi el az ajándékot.

Sokan viselik ezt a jeles nevet. Közülük most hármat ajánlok figyelmetekbe: 

Zrínyi Miklóst (1508-1566), aki horvát bán, dunántúli főkapitány és Szigetvár kapitánya volt.

Wesselényi Miklóst(1796-1850), aki báró és erdélyi földbirtokos. Az 1838-as pesti árvíz idején százak életét mentette meg, ezért nevezték el "árvízi hajósnak".

és Radnóti Miklóst (1909-1944), aki a 20. század egyik legtehetségesebb költője volt. Zsidó származása miatt nem kaphatott végzettségének megfelelő tanári állást. Többször is behívták munkaszolgálatra, ahol a legembertelenebb körülmények között írta csodálatos költeményeit.

December 3-án a Ferencek ünnepelik névnapjukat. A Ferenc az olasz Francesco név latinosított Franciscus formájából származik, jelentése: francia. Eredetileg Assisi Szent Ferenc gyerekkori beceneve, melyet azért kapott, mert anyja francia származású volt.  Női párja: Franciska. A Ferenc az egyik leggyakoribb név. Nemcsak Magyarországon, de más országokban is már a 13. századtól nagyon népszerű név volt.

Gyerekek! Most az lesz a feladatotok, hogy gyűjtsetek össze minél több híres Ferenc nevű embert: költőt, írót, politikust stb. Írjátok oda mindegyiknek a neve mellé, hogy ki volt ő, mivel foglalkozott, és mettől meddig élt. Határidő: 2010. december 20.

A megoldásokat leadhatjátok az iskolai könyvtárban vagy elküldhetitek a konyvtarblog@gmail.com e-mail címre! A legügyesebb tanulók irodalomból 5-t kaphatnak munkájukért!

Tompáné Erzsike néni

Az előző feladatlapot hibátlanul oldották meg a következő tanulók.

- Farkas Dzsenifer 5.a

- Ács Richárd 5.b

- Szakálas Katalin 5.a

- Huszárik Kitti 5.b

- Tiliczki Olivér 5.b

- Kulima Szandra 7.b

Megdicsérem őket! Természetesen irodalomból megkapják munkájukért az ötöst!

A következő havi feladatlapot itt találjátok. Határidő: 2010. december 15.

Feladatlap 2_.doc

Tompáné Erzsike néni

Szeretném megdicsérni a következő tanulókat, akik a Mihály naphoz kapcsolódóan a legtöbb híres Mihály nevű embert gyűjtötték.

- Cseh Roberta 5.b

- Balogh Klaudia 8.b

- Ács Richárd 5.b

- Pásztor Nikolett 8.b

- Kulima Alexandra 7.b

- Kránitz Gréta 8.b

- Farkas Dzsenifer 5.a

- Tiliczki Olivér 5.b

Köszönöm a szép munkát! Tompáné Erzsike néni

Kedves Gyerekek!

Itt olvashatjátok a novemberre kijelölt verset.

ADY ENDRE: A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ

 Föl-földobott kő, földedre hullva,

Kicsi országom, újra meg újra

Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,

Szédül, elbúsong s lehull a porba,

Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,

Magyar vágyakkal, melyek elülnek

S fölhorgadnak megint.

 Tied vagyok én nagy haragomban,

Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban

Szomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,

Kicsi országom, pédás alakban

Te orcádra ütök.

És jaj, hiába mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is.

Fehér Klára 1922. május 21-én született Újpesten. Budapesten halt meg 1996. szeptember 11-én. Magyar író, újságíró volt. Nemes László író felesége. Orvos szeretett volna lenni, érettségi után mégis könyvelőként helyezkedett el. Majd 1945-1948-ban a budapesti közigazgatási egyetemre járt, közben a Szabad Nép című lapnál dolgozott. Éles hangvételű, leleplező riportjai nagy feltűnést keltettek, és az egész országban ismertté tették a nevét. 1957-től a Magyar Nemzet tárcaírója lett. 1979-től szabadfoglalkozású író lett.  Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Közel ötven könyvet, tíznél több színdarabot, útirajzot, sok ezer riportot, karcolatot írt a felnőtteknek; a gyerekeknek pedig ifjúsági regényeket, meséket, elbeszéléseket, sőt bábjátékokat is. Írásait áthatja a humor és a közvetlenség. Történetei a valóságban gyökereznek. Olyan kamaszokat ábrázol könyveiben, akiknek a viselkedése, gondolkodása, jelleme hasonlít napjaink kamaszaihoz. Munkásságáért 1950-ben József Attila – díjjal, 1986-ban a Művészeti Alap Irodalmi Díjával tüntették ki.

 Könyvtárunkban az alábbi regényeit találjátok meg:

 - Bezzeg az én időmben

- Mi, szemüvegesek

- Búcsú a tengertől

- A Földrengések szigete

Ebben a tanévben is folytatódik a tavalyról már ismert IDÉZETKERESŐ VERSENY.

A verseny menete: Továbbra is minden hónapban egy - egy feladatlapot kell megoldanotok, amely különböző az 5.-6. osztályosok és a 7.-8. osztályosok számára. A feladatlapok egy kicsit változtak tavaly óta. Most fel kell ismernetek egy híres költő képét. Mind az 5 idézetet a képen látható költő írta.  A versrészletekből hiányzik néhány szó, amit pótolnotok kell, és le kell írnotok a versek címét. Minden idézet ismert, valamikor tanult versből való. Érdemes keresgélni az előző évi irodalom könyvekben!

5. 6. osztály feladata

7. 8.osztály feladata

A feladatlapok elérhetősége: A feladatlapokat minden hónapban letölthetitek innen a könyvtári blogról, de elkérhetitek az iskolai könyvtárból is. A megoldásokat vagy a könyvtárban adjátok le vagy elküldhetitek a konyvtarblog@gmail.com e-mail címre is.

A verseny jutalmazása: A helyes megoldásokért irodalomból egy - egy 5 jár.

Az októberi feladatlap határideje: 2010. november 10.

Mindenkinek sikeres kutatómunkát kívánok!

                                                    Tompáné Erzsike néni

Az Eötvös József Tagintézmény fennállásának 25. évfordulója alkalmából 2010. április 11-én iskolánk Költészet napi NAGY VERSMONDÁST szervez városunk közoktatási intézményeinek tanulói, pedagógusai és minden irodalom iránt érdeklődő számára.

 Helye: az intézmény előtti Eötvös tér (esős idő esetén a sportcsarnokban)

 Időpontja: 2011. április 11. hétfő 14 óra

A rendezvény célja:

-József Attila születésnapjának, a Költészet napjának méltó megünneplése.

-Tanulóink kerüljenek közelebb klasszikus irodalmi értékeinkhez, erősödjön magyarságtudatuk.

A Költészet napi közös rendezvényt megelőzően iskolánk tanulói minden hónapban megtanulják egy – egy ismert magyar költő versét, melyet a hónap végén együtt mondunk el a sportcsarnokban. Majd április 11-én az összes tanult verset elmondjuk még egyszer közösen a többi tagintézmény diákjaival, pedagógusaival és az érdeklődőkkel együtt az iskola előtti téren. Ezek a versek a következők lesznek:

          Szeptember         Kölcsey Ferenc: Himnusz

          Október               Eötvös József:Tanács

          November            Ady Endre: A föl-földobott kő

          December            Arany János: Toldi Előhang

          Január                  Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger…

          Február                Petőfi Sándor: AZ ALFÖLD

          Március                Petőfi Sándor: Nemzeti dal

          Április                  József Attila: Tiszta szívvel

Az októberre kijelölt verset itt is megtaláljátok.

Eötvös József: Tanács

Oh nézd a tölgyet, erős gyökerével

A földből szíja élte nedveit,

De felfelé hajt minden erejével,

S az éghez nyujtja lombos ágait.

Igy tégy te ember, kit e földhöz kötnek

A sors, s ezer szükség vas karjai,

Bár innen élsz, ez nem elég körödnek,

Magasabbak küzdelmed czéljai.

Áldást a szív csak így terjeszt körére,

Egész pályánk hasznos csak igy lehet:

Miként nagyobb árnyékot vet földjére

A tölgy, mennél magasbra nőhet.

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek kísérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe.

Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el.

Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" - tartotta a népi jövendölés.

E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.

 KEDVES GYEREKEK!

A Mihály naphoz kapcsolódva egy kis kutatómunkára hívlak benneteket. Az lesz a feladatotok, hogy gyűjtsetek össze minél több híres embert a kultúra és a tudomány világából, akiknek Mihály a keresztnevük. Mindegyikhez írjátok oda egy-egy mondatban, hogy ki volt ő és mikor élt.

A megoldásokat leadhatjátok az iskolai könyvtárban vagy elküldhetitek  a konyvtarblog@gmail.com e-mail címre. Határidő: 2010. október 14.

A legügyesebb tanulók jutalomban részesülnek!

Mindenkinek eredményes munkát kívánok!

                                                Tompáné Erzsike néni

1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar orvos és kutató, a C-vitamin felfedezője. 1917-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, majd Európa több városában tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Cambridge-ban szerezte meg második doktorátusát, majd 1931-től újra Magyarországon dolgozott, és a Szegedi Tudományegyetemen növényekből próbálta kivonni a korábban felfedezett anyagot. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal, és segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. Kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat. 1947-től kezdve az Egyesült Államokban élt, és főként az izomműködés, a rosszindulatú daganatok, valamint a sejtszintű szabályozás területén folytatott kutatásokat. Több amerikai egyetemnek volt igazgatója vagy professzora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1987-ben vette fel a nevét.

Kedves Gyerekek!

Sok szeretettel köszöntelek benneteket a 2010/ 2011-es tanévben. A nyár folyamán az iskolával együtt könyvtárunk is megújult. A nyitvatartásunk nem változott. Továbbra is hétfőn, szerdán és pénteken 14-től 16 óráig várlak benneteket "A" és "B" héten egyformán. A következő verssel köszöntelek benneteket és kívánok nektek sok sikert az új tanévben. Tompáné Erzsike néni

Vesztergom Andrea:

HÁT HAJRÁ, ÚJ TANÉV

Itt állunk most újra, diáktársak, együtt.

Kézenfogva kísér a nyár íze még.

Szünetünk véghez ért, a szeptembert köszöntjük,

Kíváncsian állunk elé: hát hajrá, új tanév!

Tanároknak százai készen állnak újra hát,

Szárnyuk alá kerül megint a sok csintalan diák,

Lehet furcsa, mégis így van: vártam már az iskolát,

S érzem az új tankönyveknek komoly, tudás-illatát.

A régi arcok ismerősen mosolyognak vissza,

Minden megváltoztunk — felnőttünk egy kissé.

A sok-sok kis diáktárs egymást is tanítja:

Hogyan tegyük együtt a kötelezőt széppé!

Feljebb lépünk mától… tanárok s diákok!

Tudás-szerző csatánk most veszi kezdetét,

Büszkén szembenézek s várakozva állok:

Biztassuk csak bátran: hát hajrá, új tanév!

   Berta Gizella 8.b osztályos tanuló Jacqueline Wilson: Szerelmes lányok című könyvét ajánlja figyelmetekbe.

A regényből megismerkedhetünk a három barátnővel: Ellie-vel, Nadine-nal és Magdával, akik jóban – rosszban együtt vannak.  Éppen csak elkezdődik a kilencedik osztály, mely sok kalandot és szerelmet rejteget számukra. Aki tizenhárom éves, az több mint valószínű, hogy volt is, lesz is szerelmes. Vagy ha mégsem, annyi azért bizonyos, hogy kezd másképp nézni a fiúkra, így van ezzel a három barátnő is. Van tehát miről sugdolózniuk. Ha azonban az ember füllent, vagy ha nem ismeri igazán a kiszemelt ideált, bizony csalódhat, bajba kerülhet.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy mi történik a felnőtté válás útján haladó lányokkal, akkor olvassátok el ezt a regényt! Nekem nagyon tetszett!

                                  Nógrádi Gábor magyar költő, író, újságíró, hangjáték-, tévéjáték- és filmforgatókönyv-író. 1947. június 22-én született Nyíregyházán. Ötéves volt, amikor édesanyja megtanította írni, olvasni. Akkortól vált számára az irodalom kedvenc elfoglaltsággá, szórakozássá. 9-10 éves korától írt verseket, majd később novellákat, humoreszkeket. Költő, író azonban jóval később vált belőle. Szülei unszolására először olyan foglalkozást választott, amiből „nem hal éhen”. Így 1966-ban építőgépész-technikusi oklevelet szerzett Érettségi után Budapestre került, s néhány évig technikusként, majd könyvügynökként dolgozott. 1975-ben az ELTE-n népművelés-könyvtár szakon végzett. 1964 óta publikál. 1973-ban jelent meg első verseskötete: Kéthátú életünkben. 1983-ban adták ki első ifjúsági regényét, melynek címe: Gyermekrablás a Palánk utcában. 1976-1989 között az Új Tükör munkatársa volt. 1990-től a Kurír főszerkesztő-helyettese, 1991-től főmunkatársa, 1992-től szabadfoglalkozású író. 2000-ben a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki Pete Pite című gyermekkönyvét.

Könyvtárunkban az alábbi műveit találjátok meg:

Feladatok 5-6.osztály.....

Feladatok 7-8.osztály.....