Pünkösdöt a húsvét utáni 50. napon ünnepeljük. Ez a nap a Szentlélek eljövetelének napja. Többféle népszokás fűződik hozzá. Amikor valami rövid ideig tart, akkor azt szoktuk mondani: - Ez csak pünkösdi királyság! Régebben ezen a napon az istentisztelet után a falu apraja és nagyja kivonult a mezőre. A legügyesebb, a legerősebb, a legjobban lovagló legényt megválasztották pünkösdi királynak. Virágokból és szomorúfűz ágakból készített koronával meg is koronázták. A pünkösdi királyság egy évig tartott, s ez idő alatt különféle jogai voltak, pl. ingyen ivott a kocsmában, minden lakodalomba és mulatságba meghívták.
Pünkösdvasárnap délután vagy hétfőn volt szokás a pünkösdi királynőjárás. Az ünnep előtt néhány nappal a lányok kiválasztottak maguk közül egy szép, kedves, 3-4 éves pici lányt. Ő lett a királynő. Házról házra vitték, és egy termékenységvarázsló mondóka kíséretében magasba emelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere.”
Köszöntsük most az ünnepet a következő verssel!
Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
