Híres Bálintok
Bakfark Bálint
1507-ben született Brassóban. Gyermekkorát Szapolyai János erdélyi udvarában, valamint Budán töltötte. Európa több jelentős országában is megfordult. 1549-66 között Lengyelországban élt, majd Bécsbe költözött. 1568-ban János Zsigmond erdélyi birtokot adományozott neki. 69 évesen családjával Padovába utazott, s ott 1576-ban a pestisjárvány áldozata lett. Ő volt az első Európát járó magyar zeneszerző, előadóművész, aki virtuóz lantjátékával ámulatba ejtette hallgatóit, és műveivel egyben életjelt is adott a török uralom alatt sínylődő Magyarországról. Lantfantáziáit ma is szívesen hallgatjuk.
Balassi Bálint
A magyar reneszánsz legnagyobb költője 1554-ben született Zólyom várában (a mai Szlovákia területén) főúri családban. Tanítója Bornemisza Péter író, protestáns prédikátor volt. Nagy műveltséget szerzett, sok nyelven megtanult. Ő volt az első költőnk, aki magyar nyelven írta verseit. Költeményei a természet szépségéről, a hazaszeretetről és a szerelemről szólnak, de megszólaltatják vallásos hitét, Isten iránti rajongását és bűnbánatát is. Hosszú évekig élt a végvári katonák között, s velük együtt harcolt a hazáért. 1594-ben, negyven éves korában Esztergom ostrománál vesztette életét.
Török Bálint
Hadvezér, nagybirtokos főúr, dunántúli köznemesi család sarja. Szapolyai János erdélyi vajda szolgálatába állt, ahonnan Tomori Pál, kalocsai érsek, a déli végek főkapitánya vette magához. A mohácsi csatában II. Lajos király testőre volt. Szapolyai királlyá koronázása után kinevezte temesi ispánná, de rövidesen átállt Ferdinánd oldalára, aki ezt birtokadományokkal hálálta meg. Később igyekezett Ferdinándtól függetlenedni, és ismét átállt Szapolyai oldalára. Szapolyai halála után a csecsemő János Zsigmond keresztapjaként az ország egyik kormányzója lett. 1541-ben, amikor a törökök csellel elfoglalták Budát, Török Bálintot fogságba vetették, és magukkal vitték Konstantinápolyba, ahonnan soha nem tudott kiszabadulni. Életének ezt a részét bemutatja Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényében is.
