Fehér Klára 1922. május 21-én született Újpesten. Budapesten halt meg 1996. szeptember 11-én. Magyar író, újságíró volt. Nemes László író felesége. Orvos szeretett volna lenni, érettségi után mégis könyvelőként helyezkedett el. Majd 1945-1948-ban a budapesti közigazgatási egyetemre járt, közben a Szabad Nép című lapnál dolgozott. Éles hangvételű, leleplező riportjai nagy feltűnést keltettek, és az egész országban ismertté tették a nevét. 1957-től a Magyar Nemzet tárcaírója lett. 1979-től szabadfoglalkozású író lett. Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Közel ötven könyvet, tíznél több színdarabot, útirajzot, sok ezer riportot, karcolatot írt a felnőtteknek; a gyerekeknek pedig ifjúsági regényeket, meséket, elbeszéléseket, sőt bábjátékokat is. Írásait áthatja a humor és a közvetlenség. Történetei a valóságban gyökereznek. Olyan kamaszokat ábrázol könyveiben, akiknek a viselkedése, gondolkodása, jelleme hasonlít napjaink kamaszaihoz. Munkásságáért 1950-ben József Attila – díjjal, 1986-ban a Művészeti Alap Irodalmi Díjával tüntették ki.
- Mi, szemüvegesek
- Búcsú a tengertől
- A Földrengések szigete